A szülők megállapodásának hiányában a bíróság arról dönt, hogy melyik szülő gyakorolja a szülői
felügyeleti jogokat, illetve 2022.01.01. óta dönthet arról is, hogy a közös szülői felügyeletet
fenntartja. Így a döntés eredménye sem valamelyik szülőnél történő gyermekelhelyezés lesz,
hanem olyan határozat, amely az egyik szülőt ruházza fel a szülői felügyelet teljes körű
gyakorlásának a jogával, vagy marad továbbra is a közös szülői felügyelet, mint a szülők
különválása előtt.
A gyermek alap esetben közös szülői felügyelet alatt áll, miszerint mindkét szülőt megilletik
ugyanazok a szülői felügyeleti jogok.

Ha a bíróság valamely szülőt feljogosítja a szülői felügyelet teljeskörű (kizárólagos/önálló) gyakorlására akkor az alábbi szülői felügyeleti jogok, csak ezen szülőt illetik.

• a gyermek gondozása, nevelése; (Ptl 4:152: a gyermek gondozása, lakóhelyének és tartózkodási helyének meghatározása)
• vagyonának kezelése
• törvényes képviselete
• gyámnevezés és gyámságból való kizárás

Ezeket a jogokat tehát az a szülő gyakorolja „kizárólagosan”, azaz önállóan, akit a bíróság a szülői felügyeleti jogok teljeskörű gyakorlására feljogosított, ha nem tudtak a felek megegyezni közös szülői felügyelet fenntartásában, illetve a bíróság sem döntött a közös szülői felügyelet további fenntartásáról.

A fentiek mellett fontos tudni, hogy a szülők ebben az esetben is közösen döntenek a gyermek életét érintő lényeges kérdésekben. (a szülőknek ezekben a kérdésekben MINDIG „együttdöntési joga” van) Az együttdöntési jog azt jelenti, hogy a szülői felügyelettel teljeskörűen felruházott szülő nem dönthet a különélő szülő nélkül az alábbi kérdésekben.

A gyermek életét érintő lényeges kérdések:

• a gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása,
• a tartózkodási helyének meghatározása (ha az nem egyezik meg a szülői felügyeleti jogokat gyakorló szülő tartózkodási helyével),
• a gyermek esetleges külföldi tartózkodási helyének meghatározása (ha huzamos idejű, illetve letelepedés szándékával történő külföldön tartózkodásról van szó),
• ezen kívül a gyermek iskolájának kijelölése, életpályájának meghatározása
• és az állampolgárságának megváltoztatása.

A bontóper előtt illetve a per alatt is megállapodhatnak a házastársak a szülői felügyeleti jogok közös gyakorlásában, azonban ilyen megoldást a bíróság hivatalból nem rendelhetett el 2022.01.01. előtt, azonban jelenleg igen.

Többet szeretne tudni, kérem vegye fel velem a kapcsolatot.

A zökkenőmentes nagyszülő-unoka kapcsolattartás nem csak a nagyszülők elvárása, hanem a
jogszabályokból eredő alapvető jogosultságuk, mely egyebekben összhangban áll a gyermekek
mindenek felett álló érdekeivel is. A szülők és a nagyszülők közötti elmérgesedett viszony nem
lehet gátja annak, hogy a nagyszülők ne tarthassák megfelelően a kapcsolatot az unokáikkal. Az
elvitellel történő személyes kapcsolattartás mindenképpen megilleti a nagyszülőket a
jogszabályok és a jelenlegi gyakorlat szerint, amennyiben ez a gyermeket nem veszélyezteti, vagy
nincsen egyéb súlyos gátló tényező. Ezen esetekben is tartható a kapcsolat, azonban felügyelt
kapcsolattartás keretében, hogy helyreálhasson a sérült viszony.
A kapcsolattartás elsődleges célja tehát, hogy a gyermek és többek között a nagyszülő közötti
családi kapcsolatot fenntartsa. A nagyszülőt megilleti a kapcsolattartás joga, melyet a gyermek
érdekeivel összhangban gyakorolhat.

Többet szeretne tudni, kérem vegye fel velem a kapcsolatot.

A válás a súlyosan megterhelő élethelyzetek egyike, hasonlóan, mint egy szerettünk elvesztése,
vagy akár egy súlyos betegségről való tudomásszerzés. Ez az elmúlt 40 évben, az életvitelben
történő számos más változás ellenére semmit sem változott. A válás, tehát a házasság felbontása
nem egy egyszeri jogi aktus, hanem egy hosszú, évekig tartó, összetett és bonyolult folyamat. Két
fő szakasza van. Az első, a döntéshozó szakasz, a válás első megfontolásától a különválásig
terjedő hozzávetőlegesen egy, másfél éves időszak. A második szakasz az alkalmazkodási
szakasz, amely általában két év, de van olyan álláspont, ami alapján négy évig is eltarthat.

A válási folyamat a Kressel féle modell szerint a következő szakaszokra bomlik.
1. Elhárítás
2. Gyász
3. Harag
4. Visszailleszkedés
A kutatások alapján ezen minden válófélben lévő ember átesik, hasonlóan, mint egy szeretett
személy elvesztésekor, a halál feldolgozása alatt.

A válás a súlyosan megterhelő élethelyzetek egyike, hasonlóan, mint egy szerettünk elvesztése, vagy akár egy súlyos betegségről való tudomásszerzés. Ez az elmúlt 40 évben, az életvitelben történő számos más változás ellenére semmit sem változott. A válás, tehát a házasság felbontása nem egy egyszeri jogi aktus, hanem egy hosszú, évekig tartó, összetett és bonyolult folyamat. Két fő szakasza van. Az első, a döntéshozó szakasz, a válás első megfontolásától a különválásig terjedő hozzávetőlegesen egy, másfél éves időszak.  A második szakasz  az alkalmazkodási szakasz, amely általában két év, de van olyan álláspont, ami alapján négy évig is eltarthat.

Az alkalmazkodási szakaszban több alfolyamat zajlik egyszerre. Ilyenkor zajlik az érzelmi leválás, a jogi válás, a szülő –  gyermek kapcsolatok újrarendeződése, a gazdasági válás, és a társas kapcsolatok átrendeződése. A válási folyamat akkor zárul le, amikor viszonylag stabilan kialakul a házastársaknál az új helyzetnek megfelelő életvitel.

A válási folyamat a Kressel féle modell szerint a következő szakaszokra bomlik.

1. Elhárítás
2. Gyász
3. Harag
4. Visszailleszkedés

A kutatások alapján ezen minden válófélben lévő ember átesik, hasonlóan, mint egy szeretett személy elvesztésekor, a halál feldolgozása alatt. Ez a megállapítás tulajdonképpen azt jelenti, hogy a válás, attól függetlenül, hogy az egy jó, vagy rossz döntés, olyan traumával jár, mint egy haláleset elviselése. Ezt felismerve jobban érthető, hogy olykor miért tart egy -egy bontóperi egyeztetési folyamat vagy egy megegyezéssel záruló peres eljárás évekig sok esetben, attól függetlenül, hogy a felek valóban válni szeretnének.  A házastársaknak le kell válniuk egy mástól érzelmileg és minden egyéb tényezőt tekintve. Ameddig tudat alatt valaki nem teljesen biztos a válási szándékban, vagy még érzelmileg kötődik a házastársához, addig nagyon nehézkes jogi szempontból is a válás kezelése, lezárása.

A házasságról történő lekapcsolódással indul meg a válás folyamata, ez jóval megelőzheti a válás gondolatát. Ilyenkor még nem a válás mellett, hanem a házasság ellen kavarognak a házastársakban az érzések, már nem akarnak energiát fektetni a kapcsolatba.  Ha valaki közli, hogy válni szeretne, még ez sem jelenti a válás végleges szándékát, csupán jelzi, hogy a kapcsolat válságban van. Ezt nevezik  válási krízisnek.

A kapcsolati konfliktusok és problémák jövőbeni megoldásától függ, hogy a házaspárok együtt maradnak, vagy a válás mellett döntenek. Ha úgy döntenek, hogy együtt maradnak három féle módon tehetik meg. ” Megújult házasság”:  megújítják a házasságot és boldogabban élnek tovább. „Konzervált házasság”: konzerválják a jelenlegi viszonyokat nem változik semmi, de ennek ellenére együtt maradnak. Ennek kimenetele lehet az, hogy örökösen háborúznak egymással, – „állóháború”  –  vagy kiüresedik a kapcsolatuk  –   „ üres kagyló” –   és lakótársként élnek egymás mellett. „Próbaválás”: próbaválást alkalmaznak, de úgy döntenek, hogy mégis együtt maradnak, nem válnak el. A próbaválás másik kimenetele lehet az, hogy nem sikerül a kapcsolat helyrehozása és ténylegesen elválnak.

Akárki kezdeményezi a válást, a legmegterhelőbb időszak mindkét fél számára a tényleges különválás, a fizikai elválás időszaka. Ekkor élik meg a házastársak, hogy már soha többet (néhány kivételtől eltekintve) nem számíthatnak úgy a másikra, mint ahogy azelőtt.

A Válás második szakasza az úgynevezett alkalmazkodási időszak a fizikai különválás után kezdődik. Az emberek az alkalmazkodási szakaszban ambivalens érzéseket élnek át, néha hihetetlenül felszabadultnak, máskor nagyon elhagyatottnak érzik magukat, aki még nem élt át ilyet, nagyon nehezen érti meg ennek az érzésnek a természetét.

Minden ember, attól függetlenül, hogy ő, vagy a másik házastárs akart valóban véget vetni az adott kapcsolatnak, hatalmas lelki megterhelést, azaz szeparációs szorongást él át. Ez egy olyan tünetegyüttes, amit csecsemőknél és kisgyerekeknél is megfigyeltek, ha nem volt velük az elsődleges kötődést biztosító személy, általában az anya. A szeparációs szorongás oka, hogy a házastársak közötti kötödés nagyon gyorsan alakul ki, de nagyon lassan szűnik meg. A kötődés miatt a másik házastárs hiánya a következő tüneteket produkálja: a gondolatok sokszor visszatérnek a másik házastárhoz, nyugtalanság, szorongás, félelem, pánik, túlérzékenység az ingerekkel szemben, koncentrációs képesség csökkenés, figyelemzavar, alvászavar, étvágycsökkenés. Ezek borzasztóan rossz érzést keltő, de az egészséges lélek teljesen normális válaszát jelentik, egy rendkívül megterhelő életeseményre, egy másik személy elvesztésére. Van olyan az elvesztett személy hiányára adott válasz is, ami a szeparációs tünetegyüttestől teljesen eltérő, éppen az ellenkezője az az úgynevezett „válást kísérő felhangolt állapot”:  az érintett személy fantasztikusan érzi magát, megkönnyebült, jön-megy, örül, hogy megszabadult a másiktól. Ez a lelki válaszreakció azonban nagyon törékeny. Hamar átcsap  az első kisebb kudarc után a váratlanul teljes erővel megjelenő szeparáció tünetegyüttes jelenségeibe, vagy olyan rossz hangulat és képzelgések, depresszió jelentkezik, amelyben nem szerepel a másik házastárs.

Vannak, akik ezek elől a rossz érzések elől úgy próbálnak elmenekülni, hogy azonnal új kapcsolatba bonyolódnak, ez azonban nem jelenti azt, hogy az új kapcsolatban ne éreznének szintén valami furcsa keserű érzést. A válás során majdnem minden embernél megjelenik az a kettősség érzés, amely szerint hol gyűlöli, hol szereti volt házastársát. Ez akkor okoz különösen nagy problémát, ha a környezet elvárásai szerint gyűlölni kellene az adott személyt, akivel szemben a volt házastárs szeretete is érez, vagy jóval nagyobb mértékben érez szeretetet, mint gyűlöletet. Ilyenkor a házastárs, hogy elfedje a „szeretem” oldalt, a „gyűlölet” oldalt kezdi erősíteni magában, hogy az végül elfedhesse a kényelmetlen másikat és ne kelljen róla tudomást vennie. A volt házastársak kommunikációja ilyenkor nagyon nehézkessé válik, hiszen a találkozások alkalmával keserűség, gyűlölet öntheti el őket, amikoris sokszor elvesztik önuralmukat. Ez a heves érzelmi jelenség is azt mutatja, hogy még nagyon erős a kötődés közöttük, de ezt el akarják folytani. Válást kísérő lelki jelenségek közé tartoznak még a másik házastárs haláláról való fantáziálás, esetleg gyilkossági fantázia, és a nagyfokú bűntudat. A férfiak egyébként a válási folyamat alatt érzelmileg nehezebb helyzetbe kerülnek, nagyobb érzelmi zavarokat élnek át, mert a hagyományos férfiszerepbe nem tartozik bele az, hogy hogyan kell segítséget kérni érzelmi problémáknál. Ez alapján elmondható, hogy a férfiaknak segítség hiányában jóval nagyobb feszültséget kell elviselniük, mint a nőknek.

Az újrakezdés időszaka fontos időszak, tekintettel arra, hogy a válással az egész addig kialakult életritmus felborul, először meg kell oldani, hogy a napi rutinfeladatokat megfelelően ellássák a volt házastársak immár általában egyedül. Újra kell szervezni a társas kapcsolatokat, esetleg új munkahely után kell nézni, vagy ha el kell költözni a régi közösen lakott lakásból, van, hogy az ember teljesen más környezetben és életkörülmények között találja magát. A „gavallér váláson” kívül, ahol általában az elhagyó társ minden vagyonát az elhagyott félre (gyerekekre) hagyja, a válások esetén csökken az életszínvonal az addig megszokotthoz képest főleg az addig nem dolgozó, vagy jóval kevesebbet kereső  nők esetében. Mindenképpen fontos, hogy a válással egyik fél se kerüljön anyagilag annyira méltánytalan helyzetbe, hogy az később veszélyeztesse a közös gyermekek eltartását.

A válás gyermekekre gyakorolt hatása egy nagyon fontos kérdés. Összességében elmondható, hogy a gyerekek is hasonló szeparációs tünetegyüttest produkálnak a felnőttekéhez és nekik is szükségük van nagyfokú segítségre a válást követő élethez történő megfelelő alkalmazkodás érdekében. A segítség megadásában a tágabb család és a nevelési intézmény sokat segíthet. Ellentétben a múlttal, ma már sok pedagógus elvárja a szülőktől, ha válnak, azt jelezzék az intézménynek, hiszen így az esetleges viselkedészavar, tanulási probléma oka azonnal világossá válhat. A gyerekek új élethez való alkalmazkodása az extrém esetektől eltekintve általában egy év. Rendkívül hátrányos a gyermek személyiségfejlődésére nézve az, ha a szülők konfliktusa konzerválódik a különválásukat követően, tehát ha nem képesek (vagy nem akarnak) legalább a gyermekeik érdekében együttműködni, nem képesek félretenni saját negatív érzéseiket a másik szülővel (vagy annak új párjával) kapcsolatban. Sok terhelt, hosszadalmas válás következménye, hogy a gyermekek felnőtt korukban teljesen elhidegülnek az egyik vagy akár mindkét szülőjüktől és később ennek a saját gyerekeik és a nagyszülők kapcsolattartása látja kárát. A válás tehát egy gyermek életében mindenképpen trauma, de ennek a traumának a feloldásában és kezelésében a szülőknek nagy a felelőssége. Egy-egy kapcsolattartási vita esetén sokszor elfelejtik a szülők, hogy még ők egy -egy órán, napon vitatkoznak, az a gyermekük ÉLETE, tehát tulajdonképpen nem igazán veszik figyelembe, hogy a gyermekük egy másik önálló személ, akinek joga van a nyugodt, kiegyensúlyozott élethez, gyermekkorhoz. A gyermekek életére nézve tehát nem önmagában a válás rója a legnagyobb terhet, hanem a válás terhelt módja, az a tény, ha a szüleik nem képesek megoldani a közöttük lévő konfliktust, nem képesek a válást követően minimálisan sem együttműködni.

A gyermekek személyiségfejlődésén kívül sok esetben sérülnek a gyermekek jogai a konfliktusos válások esetén, hiszen például sérülhet a gyermek kapcsolattartáshoz való joga. El kell azt kerülni, hogy a szülők önös érdekeiket nézve akarják ráerőltetni a másik szülőre a gyerek további életével kapcsolatos  kizárólagos akaratukat, nem törődve azzal, hogy milyen károkat okoznak ezzel a gyermekeik lelkében, aki általában mindkét szülőt szereti, kötődik hozzájuk. Nyilvánvalóan vannak esetek, amikor lehetetlen a gyermek érdekében történő megegyezés, mert a gyermeket egy bántalmazó kapcsolatból, közegből kell kimenekíteni a válás segítségével, azonban a legtöbb esetben sajnos nem erről van szó.

Összességében elmondható, hogy a család minden tagjának mentális és lelki egészsége megőrzése érdekében törekedni kell a válás minél gyorsabb és hatékonyabb lezárására azzal, hogy a régi sérelmeket félretéve megpróbálnak a felek együttműködni és mindenki megelégedésére a lehető legtöbbet kihozni a konfliktusos helyzetből, hogy a válás, mint jogi procedúra lezárásával megkezdhessék új, boldogabb, kiegyensúlyozottabb életüket.

forrás: Telkes-Bognár: A válás lélektana

Többet szeretne tudni, kérem vegye fel velem a kapcsolatot.

A válás az életben az egyik legmegterhelőbb élethelyzetek egyike. A válásra, azaz a házasság felbontására sor kerülhet közös megegyezéssel és közös megegyezés hiányában, a házasság megromlásához vezető okok feltárásával tényállásos bontóper keretében. A válás legygorsabb és legkímélőbb módja, ha közös megegyezéssel történik.

A „közös megegyezéses válás” egyezséggel történik, melyet a bíróság a bontóperben vézéssel hagy jóvá, mely közokirat és kötelező erővel bír a felekre nézve.  Ha a felek nem tudnak megegyezni a bontóperhez kapcsolódó járulékos kérdésekben – szülői felügyelet, kapcsolattartás, tartásdíj, házastársi tartás, utolsó házastársi közös lakás használata- akkor a bontóperben ezen kérdésekről  a bíróság ítélete dönt. A „tényállásos bontóper” esetén is van arra lehetőség, hogy a felek a perben megegyezzenek és a per végül egyezséggel záruljon.

A bíróság a házasságot akkor bontja fel, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott.. A házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása állapítható meg különösen abban az esetben, ha a házastársak között az életközösség megszűnt, és annak helyreállítására – az életközösség megszűnéséhez vezető folyamat, illetve a különélés időtartama alapján – nincs kilátás. Ha bárki kéri a házasság felbontását, a válásra akkor is sor kerül, ha a másik fél nem akar válni.

Többet szeretne tudni, kérem vegye fel velem a kapcsolatot.

Sok esetben van félreértés a szülők között abból, hogy mely típusú külföldi úthoz kell a másik szülő hozzájárulása. Nem kell a különélő szülő hozzájárulása a külföldi nyaraláshoz, síeléshez, rövidebb időtöltéshez, kizárólag az alábbiakban meghatározott típusú külföldi tartózkodásokhoz.

A szülő a gyermekét a másik szülő hozzájárulása nélkül külföldre viheti tehát, ha a szülő az őt megillető kapcsolattartási jog keretében a kapcsolattartásra meghatározott időtartam alatt viszi a gyermeket külföldre, kivéve, ha a bíróság vagy gyámhatóság ettől eltérő rendelkezése folytán a másik szülő hozzájárulása szükséges. Ez általában arra az esetekre vonatkozik, mikor szabadásgot tölt a szülő a gyermekkel külföldön nyári, sí, egyéb szünet keretében, vagy egy-egy hosszú hétvége alkalmával.

A gyermek életét érintő lényeges kérdés a gyermek esetleges külföldi tartózkodási helyének meghatározása, ha huzamos idejű, illetve letelepedés szándékával történő külföldön tartózkodásról van szó. Huzamos időnek minősülhet a tanulmányok folytatása, a munkavégzés vagy más hasonló célból történő külföldre távozás. Ebben az esetben mindenképpen meg kell egyezniük a szülőknek a külföldi tartózkodási helyről akár közös a szülői felügyelet, akár az egyikük gyakorolja azt teljeskörűen. („kizárólagosan”) Letelepedés és huzamos tartózkodás céljára akkor lehet egy gyermeket a gyermek szokásos tartózkodási helyétől (pl. Magyarország) eltérő országba külföldre vinni, ha ahhoz hozzájárul a gyermektől különélő szülő, közös szülői felügyelet esetén az a szülő, aki nem készül a gyermekkel külföldre. A külföldi utazás előtt be kell szerezni a hozzájáruló nyilatkozatot, amely bizonyítja., hogy a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti államból (pl. Magyarországról) való külföldre vitele jogszerű.

A szülő a gyermeket akár huzamos időre vagy letelepedés céljából is a másik szülő hozzájárulása nélkül viheti külföldre, ha a másik szülő felügyeleti jogát a bíróság korlátozta vagy megvonta. A gyermek családba fogadása esetén a gyermeket a gyám csak a szülő hozzájárulásával viheti külföldre a gyermeket huzamos időre vagy letelepedés céljából.

Ha a szülők között vita van, akkor gyámhivatal döntése kérelmezhető a gyermek külföldi tartózkodási helyének kijelöléséről. Ekkor a gyámhivatal az eset összes körülményeinek figyelembe vételével dönt az engedély megadásáról. Ha nem szerzi meg  az engedélyt a másik szülőtől, vagy nincsen gyámhivatali engedély és mégis huzamos időre, letelepedés céljából külföldre utazik a gyermekkel, a gyermek jogellenes külföldre vitele bűncselekményt valósítja meg. Ha jogszerűen utazik el a gyermekkel a szülő például nyaralni, de később meggondolja magát és nem jönnek haza, a gyermek jogellenes visszatartása bűncselekményt valósítja meg, ha ehhez a másik szülő nem járult kifejezetten hozzá.

A huzamos idejű tartózkodás vagy letelepedéshez való hozzájáruló nyilatkozat nem keverendő össze azzal a nyilatkozattal, amit adott esetben egy -egy országba való bejutáshoz szükséges és általában a repülőtereken fel kell mutatni, akkor ha a gyermek csak az egyik szülőjével, vagy például a nagyszüleivel, egyéb személyekkel utazik.  Ezen utazásokhoz hozzájáruló nyilatkozatok beszerezhetőek az adott országok nagykövetségi honlapjain.

Többet szeretne tudni, kérem vegye fel velem a kapcsolatot.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény tartalmazza a kiskorú gyermek tartására vonatkozó rendelkezéseket elkülönült, önálló fejezetben a továbbtanuló nagykorú gyermek tartására vonatkozó speciális szabályoktól.

A rokontartás körében általános szabály, hogy a jogosultnak önhibáján kívül kell rászorultnak lennie. Ezt a rászorultságot a Ptk. vélelmezi a kiskorúak esetében. Ez a vélelem a 20. életévének betöltéséig a középiskolai tanulmányokat folytató gyermeket is megilleti. (bizonyos esetekben megdönthető a vélelem)

A gyermektartásdíj teljesítése:
– gyermeket gondozó szülő a tartást természetben
– a különélő szülő elsősorban pénzben (gyermektartásdíj) teljesíti.

Többet szeretne tudni, kérem vegye fel velem a kapcsolatot.

A kapcsolattartás a gyermek joga, valamint a gyermekétől különélő szülő jogosultsága és kötelezettsége. Mindezekből a rendelkezésekből látszik, hogy a különélő szülő kapcsolattartáshoz való joga egy nagyon erős és széleskörű jogosultság, illetve 2014-óta egy kötelezettség is. Ha a szülő neki felróható okból nem tart kapcsolatot a gyermekével, felelősségre vonható, a kapcsolattartás pótlása bíróságtól kérhető.

A szülők különválása nem járhat azzal a következménnyel, hogy a gyermeknek szüleinek egyikével a kapcsolata megszakadjon, a különélő szülő „elérhetetlen” legyen a gyermek számára. A gyermeket gondozó szülőnek kötelessége a zavartalan kapcsolattartás biztosítása a különélő szülő és a gyermek között. A kapcsolattartást akadályozó körülményekről a szülők késedelem nélkül kötelesek tájékoztatni egymást és az elmaradt kapcsolattartást pótolni kell.

Többet szeretne tudni, kérem vegye fel velem a kapcsolatot.